a vízilovak a bálnák legközelebbi élő rokonai, de nem a bálnák ősei. Mind a vízilók, mind a bálnák négylábú, páros lábú, patás (patás) ősökből fejlődtek ki, amelyek körülbelül 50 millió évvel ezelőtt éltek a szárazföldön. A mai patások közé tartozik a víziló, a zsiráf, a szarvas, a sertés és a tehén. A víziló őseivel ellentétben a bálna ősei a tengerbe költöztek, és körülbelül 8 millió év alatt úszó lényekké fejlődtek.,
a gigantikus ősbálnák, a Basilosaurus fosszíliáit először dinasaur fosszíliákkal összetévesztették, de később emlősként is elismerték őket. Ezek az őskori bálnák sokkal megnyúltabbak voltak, mint a modern bálnák, kis hátsó lábakkal és elülső uszonyokkal rendelkeztek. Orrlyukaik az orr és a homlok hegye között félúton helyezkedtek el, és a modern bálnákéhoz hasonló fülcsontjaik voltak. A Basilosaurus a bálnák és szárazföldi patás őseik közötti kapcsolatot vagy köztes kapcsolatot mutatja.,
az elmélet az, hogy egyes szárazföldi élő patások előnyben részesítették a víz szélén lévő növényeket, amelyeknek előnye volt, hogy lehetővé tették számukra, hogy könnyen elrejtsék a veszélyt a sekély vízben. Idővel leszármazottaik egyre több időt töltöttek a vízben, testük pedig alkalmazkodott az úszáshoz. Mellső lábaik béklyókká váltak, és egy vastag zsírréteg, a blubber váltotta fel a bundájukat, hogy melegen és áramvonalasan tartsák őket. Végül a farkuk egyre nagyobb és erősebb lett az erős úszáshoz, a hátsó lábuk pedig összezsugorodott., Fokozatosan az orrlyukak a fejük tetejére költöztek, hogy könnyen lélegezhessenek anélkül, hogy úszás közben meg kellene dönteniük a fejüket. Mivel ezek közül a lények közül néhányan más étrenddel kezdtek táplálkozni, baleen szűrőadagolókká fejlődtek, és elvesztették fogaikat.
Leave a Reply